Katolikus óvodánk a köznevelési rendszer legalsó láncszeme, szakmailag önálló nevelési intézmény. A családi nevelést kiegészítve, harmadik életévüktől az iskolába lépésig, legfeljebb hét éves korig neveljük a gyermekeket.
Óvodánkba a hívő családok gyermekeit várjuk, de missziós feladatként, szívesen fogadjuk azokat a gyermekeket is, akik szülei, nyitottak, igénylik a vallásos nevelést, és vállalják, hogy otthon a családban is támogatják az óvodánkban folyó nevelőmunkát.

Nevelésünkben vezérfonal a vallásosság, a gyermek feltétel nélküli, elfogadó szeretete, személyi méltóságának tiszteletben tartása. Pedagógiai Programunk is ebben a szellemiségben íródott, kiegészülve a katolikus nevelés alapelveivel és a szalézi megelőző módszerrel.
Olyan nevelési módszert alkalmazunk óvodánkban, amely segíti a harmonikus, alkalmazkodó, békeszerető és elfogadó személyiséggé válást, ami működésbe hozza és erősíti belső erőforrásait, hogy így felnőve "jó keresztényekké és becsületes állampolgárokká váljanak".
Ez a módszer Don Bosco megelőző módszere, a szalézi pedagógia. Lényege: a gyermeket olyan helyzetbe, és körülmények közé helyezem, olyan elfoglaltságot kínálok fel neki, hogy „lehetetlen rossznak lennie, és bűnt elkövetnie”.
Egyre nagyobb felelősséget jelent a szülők és az óvodapedagógusok részéről megőrizni a gyermekkor nyugalmát, derűjét. Ugyanakkor fel kell őket vértezni mindazzal a keresztény élettapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban.
A katolikus óvoda egész napja, a tevékenységi formáival, a közösség alakítás sajátos evangéliumi világszemléletével igyekszik ezt a célt megvalósítani. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka, és őt, mint fejlődő személyiséget gondoskodó, különleges szeretet illeti meg. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evengelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul.
Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy az őket körülvevő felnőttek (nevelő közösség) élete példájából tapasztalják meg Istent, és az ő gondoskodó szeretetét.
Mottónk:
„Ha az életedet valami nagyon jónak és nemesnek akarod szentelni, valami szentnek, sőt isteninek, akkor neveld az ifjúságot.” Don Bosco